Az inverteres készülékek átlagos fogyasztása 30-40% is kevesebb lehet, mint a hagyományos készülékeké.
Miből is adódik ez? Tévedés azt hinni, hogy az inverteres készülékekbe „high-tech-esebb” gépészetet (motort, illetve kompresszort) építenek, mint egy jó minőségű normál berendezésbe. Az úgynevezett névleges teljesítményen – ez az, amit a klíma alapismertetőjén olvashat, pl. 2,5 vagy 3,5 kW – nincs jelentős eltérés a normál és az inverteres berendezés hatásfoka között.
Egy jól méretezett, a helyiség méretéhez és tájolásához illeszkedő berendezés működési óráiban minimális az az időszak, amikor valóban a teljes teljesítményére szüksége van, maximum az üzemórák 10-20%-a. A hagyományos berendezések ezt úgy oldják meg, hogy ki- és bekapcsolják a hűtést biztosító motort, a kompresszort.
Ha mondjuk a maximális hűtési teljesítmény 50%-ára van szükség, akkor egy üzemórán belül 30 percet megy (100%-on), illetve 30 percet áll a kompresszor. Az inverteres berendezés ilyenkor 60 percet megy 50%-os teljesítménnyel. Ugyanis 50%-os teljesítménynél a készülék hatásfoka SOKKAL JOBB, mint 100%-nál. Egy inverteres készülék akár a befektetett energia ötszörösét is leadhatja részterhelésen!
-
Csendes indulás és leállás
Hagyományos klímáknál probléma az induló és megálló motor (kompresszor) zaja. Ez főleg nagyobb, 10 kW feletti készülékek esetében jelenthet gondot ott, ahol egyébként a kültéri egység zajterhelésére nagyon vigyázni kell. Egyes ki-bekapcsolós gépek kompresszorai ugyanis igen zajosan tudnak elindulni – és megállni is.
Az inverteres berendezések esetében mind az indulás, mind a megállás fokozatosan történik, néhány másodperc (10-15) alatt fut fel a teljesítmény maximumra, és ugyanígy áll le a készülék.
Hagyományos klímaberendezéseknél az eddigi legalacsonyabb zajszintet a Daikin utolsó hagyományos modelljénél találtam, ami 26 dB(A) volt. Mindez igen jól optimalizált légáramlási tényezőkel.
A jelenleg kapható hagyományos üzemmódú készülékek legjobbjai 30 dB(A) körül produkálnak, egy-két esetben találkoztam 29 dB(A) értékkel.
De létezik már inverter-technológiánk!
Amennyiben a kültéri egység teljesítményét hozzá tudjuk igazítani a beltérin átmozgatott levegő mennyiségéhez, megoldottuk a problémát. Hogy ezzel nem tudjuk kihasználni a kültéri maximális teljesítményét? A legalacsonyabb zajszintnél valóban nem. De hát mikor is van szükség a legcsöndesebb üzemmódra? Többnyire éjszaka.
- Szabályozható befújt hőmérséklet
Egyik nagy hátrányuk a hagyományos split klímáknak, hogy a készülékből kilépő hőmérséklet nehezen szabályozható. (Éppen ezért kis klímák esetében többnyire nem is szabályozzák.)
Ezeknél a klímáknál a beltéri egység belsejében kb. 0 C-os hűtőközeg áramlik, amely az áthaladó levegőt 8-11 C-ra hűti le. Ez pedig elég hideg. Ha közvetlenül és tartósan éri az embert, az egyrészt kellemetlen, másrészt egészségtelen is lehet.
A hagyományos berendezések esetében az egyetlen lehetőség a megfelelő elhelyezés megválasztása, amikor is a klímaberendezést igyekszünk úgy elhelyezni, hogy a lehető legtávolabb legyen attól a ponttól, ahol először ember közelébe ér a kifújt levegő. (Minél magasabbra, minél távolabb pl. ülőhelytől, fekhelytől.)
Így lehetőség van arra, hogy ez a nagyon hideg keveredjen a helyiség melegebb levegőjével, és a tartózkodási területen már elfogadható hőmérsékletű legyen. Méterenként kb. 2-3 0C hőmérsékletemelkedéssel számolhatunk.
Az inverteres berendezések esetében – mint azt már olvasónk álmában is tudja – a teljesítmény szabályozható. A beltéri egységben áramló hűtőközeg itt is 0 0C hőmérsékletű lesz. De tudjuk szabályozni a mennyiségét!
Példa: ha a szoba 25 0C-os, és a maximális teljesítménynél a klíma 10 0C hőmérsékletre hűti le a levegőt, akkor a teljesítmény 50%-ra történő csökkentésével – amellyel a hűtőközeg-áram is 50%-ra csökken – a befújt levegő hőmérséklete kb. 17-18 0C lesz. Egy újabb jó pont!